AutoBild 2025 téli gumi teszt eredményekről

Az aktuális téli szezon előtt az Auto Bild elindította a 2025-ös téli gumi tesztjét, amelynek első, szűrőfordulója (Qualifying) már lezajlott. A cél az volt, hogy mintegy ötven gumiabroncs közül kiválogassák azt a húszat, amely a legjobb fékteljesítményt nyújtotta havas és nedves úton – ők jutnak tovább a teljes tesztre, amelyben a gumiabroncsokat minden körülmény között alaposan megvizsgálják.

A Qualifying menete és értékelési szempontjai

Az első szakaszban két fékteszt döntött: egy havon, 50 km/h-ról, és egy nedves felületen, 80 km/h-ról. A két mérést összevetve alakult ki az összesített rangsor, amely alapján kiválasztották a legígéretesebb gumiabroncsokat. A féktávolságok kulcsszerepet játszottak: a rövid féktáv kritikus tényező a biztonság szempontjából.

Eredmények és kiemelkedő abroncsok

A legjobb összteljesítményt a Dunlop Winter nyújtotta: havon és nedves úton is nagyon rövid féktávokat ért el, így végül 60,8 méteres összféktávval került az élre. A Michelin Pilot Alpin 5 közvetlenül mögötte következett, mindössze néhány tizeddel nagyobb összértékkel. A Goodyear UltraGrip Performance 3 a nedves úton mutatott kiemelkedő teljesítményével tűnt ki, és így lett a nedves fékezés specialistája a téli gumik között.

A teszt nemcsak a legjobbakról szólt – néhány abroncs annyira gyenge eredményt produkált a nedves felületen, hogy már a havas teszten sem került sor rájuk. A legrosszabb modellek között olyanok szerepeltek, amelyek féktávolsága jelentősen elmaradt a mezőny élmezőnyétől, akár 45 méternél is nagyobb féktávval szerepeltek.

A továbblépés lehetősége és a várható teljes teszt

Az első szakaszból továbbjutott húsz abroncs már a fő tesztszakaszban méreti meg magát. Ott nem csak havon és nedves úton szerepelnek vizsgálatok, hanem száraz úton, aquaplaning-körülmények között és különféle kezelhetőségi próbák során is. Ezen kívül a költséghatékonyság is számít: kiszámolják a gumiabroncs élettartamát és gördülési ellenállását, valamint az 100 kilométerre vetített költséget is.

Módszertan és átláthatóság

Az összes abroncsot anonim módon vásárolják a piacon, hogy elkerüljék a gyártói befolyást. A minősítés három fő környezetre fókuszál: hó, nedves út és száraz felület. A nagyobb tesztek esetében egy előszűrés is történik, hogy a gyengén teljesítő modellek ne kerüljék be a fő próbákba. A teszt során nem csupán féktávolságokat mérnek, hanem tapadási viselkedést, kezelhetőséget és kopási jellemzőket is elemzik.

Jogszabályi háttér és gyakori kérdések

Németországban „helyzetfüggő” téli gumi kötelezettség van: ha az útviszonyok azt indokolják (hó, latyak, jég), kötelező a téli gumi használata. Ezt a gumiabroncs jelölése mutatja: az úgynevezett alpine-szimbólum (hegymotívum havas környezettel), ami az új szabályozás szerint az alapkövetelmény. A korábban elterjedt M+S jelölés már önmagában nem elegendő 2024 októbere után.

A gumiabroncs korát a DOT-szám jelöli, amely a gyártási hetet és évet mutatja. Bár a törvényes minimális mintázatmélység 1,6 mm, a tesztek azt mutatják, hogy már hárommilliméter alatti maradékprofil esetén a féktávolság nedves úton jelentősen nő. Éppen ezért ajánlott a gumik cseréje, amikor ez az érték közelít. A tapasztalat szerint tíz évnél idősebb abroncsokat sem érdemes használni, mert az anyag öregedése veszélyessé teheti őket.

Kulisszatitkok az Auto Bild téli gumi tesztjeiről

Kevesen tudják, hogy az Auto Bild téli gumi tesztjei mögött valójában egy több hónapon át tartó, több országot érintő logisztikai és mérnöki munka áll. A tesztcsapat nem csupán Németországban dolgozik: a havas körülmények szimulálása miatt a téli próbák egy részét gyakran Skandináviában, főként Finnországban vagy Svédországban végzik, ahol a természetes jégtakaró és a stabil hőmérséklet ideális a megbízható mérésekhez. A tesztpályákon minden fékezést és gyorsítást precíz műszeres mérés kísér, és még a gumiabroncsok hőmérsékletét is szenzorokkal figyelik, hogy az eredmények ne torzuljanak.

Az egyik legérdekesebb részlet, hogy az Auto Bild mérnökei soha nem engedik, hogy a gyártók előre tudják, mikor és hol kerül sor a vizsgálatra. A gumikat teljesen hétköznapi kiskereskedelmi csatornákon keresztül vásárolják meg, hogy a tesztpéldányok pontosan olyanok legyenek, mint amilyeneket a fogyasztók is megkapnak. Ez kizárja annak lehetőségét, hogy a gyártók „laborban optimalizált”, különlegesen beállított mintadarabokat küldjenek.

Érdekesség az is, hogy a féktesztek során a vezetőket szinte robotikus precizitásra trenírozzák: minden egyes fékezést ugyanazon a ponton, azonos sebességről, és szigorúan azonos módon kell végrehajtaniuk. A legjobb pilóták gyakran több ezer fékezést hajtanak végre egyetlen tesztszezonban, és a hibahatár kevesebb mint fél méter lehet a fékezési pont meghatározásánál. A tesztpályán egyébként minden gumi azonos nyomáson és azonos felnin fut, így a különbségek kizárólag az abroncs szerkezetéből, keverékéből és mintázatából adódnak.

A tesztelők maguk is meglepődtek, hogy bizonyos középkategóriás modellek néha jobban szerepelnek nedves úton, mint némely prémium márka. Ennek oka az új generációs szilika-alapú gumikeverékek térnyerése, amelyek hőmérsékletfüggően rugalmasabbak maradnak, így rövidebb fékutat biztosítanak. Ezt a technológiát egyes, eddig kevésbé ismert gyártók már gyorsabban alkalmazzák, mint a nagyobb márkák.

A teszt másik rejtett érdekessége, hogy a laboratóriumi körülményeket is modellezik. Például minden teszt előtt „bejáratják” a gumikat egy rövid futásteljesítménnyel, hogy az új abroncs felülete „betörjön”, és a valós használathoz hasonló tapadási állapotot érjen el. Csak ezután indulnak a tényleges mérések. Ez a finom részlet sok más médium tesztjeiből kimarad, pedig a bejáratási szakasz akár 5–10 %-kal is befolyásolhatja a féktávolságot.

Végül egy olyan szempont, amelyről ritkán esik szó: az Auto Bild csapata a zajmérés során nemcsak külső mikrofonokat használ, hanem a jármű belterében is több szenzort helyez el, amelyek a frekvenciaspektrum teljes elemzését végzik. A cél nem pusztán a hangerő, hanem a zaj minőségének (hangszínének) vizsgálata is, mivel az emberi fül bizonyos frekvenciákra érzékenyebb. Ezzel a módszerrel olyan abroncsok is lelepleződnek, amelyek ugyan csendesek decibelben mérve, de kellemetlen, monoton „búgást” keltenek hosszabb utakon.

Mit jelent mindez a magyar autósoknak?

A nemzetközi tesztek kulisszatitkai elsőre távolinak tűnhetnek, pedig a magyar autósok számára is közvetlen tanulsággal bírnak. A hazai klíma évről évre kiszámíthatatlanabb: egyik héten havas, jeges utak, a másikon pedig plusz tíz fok és eső. Éppen ezért az olyan átfogó vizsgálatok, mint az Auto Bild téli gumi tesztje, kiváló iránymutatást adnak, mert valós, extrém körülmények között értékelik az abroncsokat — nemcsak laborban vagy rövid tesztfutásokon.

Az Auto Bild féktesztjei például pontosan megmutatják, hogy milyen óriási különbségek lehetnek két, látszólag azonos kategóriájú abroncs között. Egy jó minőségű, prémium téli gumi akár 6–8 méterrel is hamarabb megállhat nedves úton, mint egy olcsóbb modell. Ez a különbség városi forgalomban konkrétan azt jelenti, hogy egy átlagos jármű a gyalogátkelő előtt áll meg – nem pedig rajta. A valóságban ez emberéleteket is jelenthet.

A magyar piac szempontjából különösen fontos, hogy sok autós még mindig csak az ár alapján dönt. Pedig a tesztekből kiderül: a középkategóriás vagy olcsó abroncs nem feltétlenül spórol hosszú távon, mert gyorsabban kopik, zajosabb, és sokszor magasabb a gördülési ellenállása, így nő a fogyasztás is. Az Auto Bild által bevezetett „kilométerköltség”-mutató (amely azt vizsgálja, mennyibe kerül 100 kilométerre vetítve egy abroncs használata) pontosan ezt a rejtett költséget teszi láthatóvá.

A magyar utak minősége és a hirtelen hőingadozások miatt különösen előnyös, ha egy abroncs jól viseli a hőmérséklet-változást. Az új szilika-keverékes gumik, amelyek a német teszteken kiemelkedtek, valószínűleg a hazai körülmények között is jól teljesítenének: nedves úton rövidebb fékutat, de még fagyos hajnalokon is stabilabb tapadást biztosítanak.

Érdekesség, hogy a magyar autósok körében egyre népszerűbbek a négyévszakos abroncsok, ám ezek a tesztek rávilágítanak arra is, hogy valódi téli körülmények között – különösen hegyvidéken, havas, jeges utakon – még mindig a klasszikus téli gumik nyújtják a legnagyobb biztonságot. A 3PMSF („háromhegycsúcs-hópihe”) jelölés megléte alapkövetelmény, hiszen ez tanúsítja, hogy a gumi valóban megfelel a téli teljesítményre vonatkozó uniós előírásoknak, nem csupán egy hópelyhes dizánelemről van szó.

A magyar vásárlóknak tehát érdemes a teszteredményeket nemcsak márkanév szerint figyelni, hanem az abroncs típusát és teljesítményét is összevetni. Az Auto Bild tesztje nem reklám, hanem tudományos alapú összehasonlítás – a különbségek pedig gyakorlati biztonságban is megmutatkoznak. Egyetlen féktávnyi előny akár életet is menthet, ezért a tudatos abroncsválasztás a magyar autósok számára is a legokosabb befektetés a téli szezon előtt.